Online ügyintézés
A CSOK hatása az építőiparra

Aktualitások A CSOK hatása az építőiparra

A CSOK első, 2015. júliusában bevezetett támogatási rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt felismerve a jogalkotók úgy döntöttek: 2016. január elsejétől új konstrukciót kínálnak a családok számára.

Ennek keretében megemelték a felvehető hitelösszeget, könnyítettek a felvétel módján, és bevezették az 5 százalékos kedvezményes áfát is. Az átalakult és kibővült támogatási rendszernek köszönhetően már intenzív növekedés tudott megindulni a magyar építőiparban, amelynek egyik jeleként rohamos növekedésnek indult a kiadott lakásépítési engedélyek száma.


Míg 2015 előtt a kiadott építési engedélyek száma és az átadott újépítésű lakások mennyisége nagyságrendileg azonos volt, addig a CSOK bevezetését követően az átadott újépítésű lakások száma növekedésnek indult. Ezzel szemben a kiadott építési engedélyek száma a korábbi 2000-3500 körüli darab-számról ugrásszerűen nyolcezerre, majd tízezerre emelkedett. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a lakásépítések száma elmarad az ideálistól, sőt, a korábbi ciklusokhoz képest is rendkívül alacsony. Ezek alapján a kiadott építési engedélyek „forgási sebességét” is kifejezetten lassúnak nevezhetjük. A lakásépítések felfutását elsődlegesen az építőipari szektor termelékenysége és hatékonysága, valamint a lakásépítésekhez szükséges termelési kapacitások elérhetősége határozza meg. Az elmúlt években a legnagyobb kihívást az ágazat számára az építőanyagok hosszabb-rövidebb ideig tar-tó hiánya, a gyárak kapacitásbővítésének elmaradása és a szakképzett munkaerő hiánya jelentette.
A 2008-as gazdasági világválságot követően megkezdődött az építőipari munkavállalók külföldre vándorlása, illetve pályaelhagyása.

A válság előtt az építőiparban foglalkoztatott belföldi munkaerő átlagosan 298 ezer fő volt. Ezt további nagyjából négyezer külföldi munkavállaló egészítette ki. A mély-pontot minden kétséget kizáróan 2012 és 2013 között érte el az ágazat munkaerőhiánya, ekkor az építőiparban 220 ezren dolgoztak csupán, amelynek következményei csak nagyszámú külföldi foglalkoztatottak bevonásával válhattak mérsékelhetővé. A fellendülési szakaszban átlagosan 256 ezer hazai munkavállaló állt rendelkezésre, amelyhez fokozatosan további átlagosan 25 ezer fő külföldi munkavállaló csatlakozott.
Az építőiparban dolgozók számának csökkenésével egyidőben, megnőtt az igény a képzett szakemberek-re, ez pedig a munkadíjak emelkedésével és a kivitelezési munkák hosszú várakozási idejével járt. Tovább nehezítette a CSOK és az 5%-os áfa hatásának gyors maximalizálását és az, hogy az építőanyag-gyártók a válság miatt bekövetkezett keresletviszszaesés miatt jellemzően lecsökkentették a gyártókapacitásukat. Előfordult nem egyszer olyan is, hogy gyárakat zártak be, nem indították el, vagy éppen leállították a folyamatban lévő fejlesztéseket.

Ebben a piaci környezetben váratlanul érte a gyártókat a hirtelen megugrott kereslet. Ezek következtében a korábbi kínálati piac szintén átfordult, ami több építőanyag esetében is áruhiányt okozott. A kivitelezőknek és a megbízóknak egyaránt hosszabbodó szállítási határidőkkel és emelkedő építőanyagárakkal kellett szembenézniük.
Továbbra sem állt helyre a termelés.

A kutatás szerint a kivitelezői szektor közel 65 százaléka jelentős mértékű kapacitáshiányt tapasztal az ágazati munkaerőt tekintve, ráadásul közel 35 százalékuk alapanyaghiánnyal is szembesül munkája során. Ezek egyértelműen hozzák az átadások csúszását, a lakásépítések várt ütemének lassulását, és a kiadott engedélyek alapján történő új kivitelezési munkálatok megkezdését is.
Az építőipar számára tehát a termelés csupán egy kisebb részét jelentik a lakó-épületekből származó termelések. A 2019 év végén kivezetésre került kedvezményes lakásáfának az építőiparra gyakorolt élénkítő hatását egyértelműen sokkal erősebbnek tartjuk.


Forrás: https://bit.ly/362JPbp