Online ügyintézés
A CSOK hatása az új- és használtlakás-piacra

Aktualitások A CSOK hatása az új- és használtlakás-piacra

A szakképzett munkaerő- és alap-anyaghiány eredményezte áremelkedés azonnal megjelent az újonnan épített ingatlanok árában.

A lakásárak éves dinamikája 2014 negyedik negyedéve óta rendre meghaladja a munkaerőköltséget, az építési költséget, valamint az anyagköltséget. Egyedül 2017-ben volt tapasztalható kiugró mértékű növekedés a munkaerőköltséget tekintve, ám annak mértéke egy rövid ideig tartó csúcspontot követően meredek zuhanásnak indult 2017 III. negyedévében, és azóta is stagnál. Ebből azt a következtetést lehet levon-ni, hogy a kínálati oldal a megnövekedett keresletre válaszul könnyedén tudta érvényesíteni érdekeit az eladási árakat tekintve. Ráadásul annak ellenére, hogy az MNB lakásárindexek az egekbe szöktek, a CSOK bevezetésével egyidőben a lakóingatlanok átlagos értékesítési ideje csökkenni tudott.


Az országban mégis eltérő mérték-ben növekedett 2015 és 2018 között a lakáspiaci árszínvonal. A fővárosban az MNB adatai szerint átlagosan 70 százalékos áremelkedés történt, de kiemelkedően nagymértékben, 43-45 százalékkal nőttek az ingatlanárak Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében is. A legalacsonyabb változás az észak-magyar-országi régióban volt tapasztalható, de még itt is elérte a 25%-ot. Összességében véve elmondható, hogy országos viszonylatban a CSOK bevezetését követő három évben 38,6%-kal növekedtek az ingatlanárak.


Jelentősen befolyásolta az ingatlan-piacot a 2016-ban bevezetésre került, 10 millió forintig igényelhető, államilag kamattámogatott hitel is. Ennek köszönhetően ugyanis egy tartósan alacsony kamatkörnyezet tudott létrejönni, amely nagy hatással volt a befektetői érdeklődésre is az ingatlanpiacon. A lakásvásárlásokból szerezhető jövedelem köztudottan vonzó, ez azonban a keresleti piac további erősödését vonja maga után. Az MNB statisztikai adatai szerint jelenleg a fővárosban, jellemzően külföldiek által tett befektetési célú ingatlanvásárlások aránya nagyságrendileg 40-50 százalékra tehető, míg vidéken ez az arány 30-35 százalékra becsülhető.
Természetesen a kedvezményes lakás- áfa 2016-os bevezetése is alakította az ingatlanpiacot.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az 5%-os kedvezményes lakásáfa bevezetését megelőzően az új lakások átlagos négyzetméter ára 300 ezer forint körül mozgott, a kedvezmény életbelépését követően azonban dinamikus növekedésnek indult és egyetlen év alatt meg-közelítette a 350 ezer forintot, hogy aztán 2017-re már meghaladhassa a 400 ezret is. Ezzel szemben a használt lakások négyzetméterárai már 2013-ban növekedésnek indultak, az intenzív áremelkedés azonban 2014-ben kezdődött meg.

A folyamatos drágulást az 5%-os kedvezményes áfa bevezetése a következő évekre is biztosította. Elemzésünk értelmében azonban az ingatlanpiac ilyen mértékű növekedést már nem fog elbírni, így a kedvezményes áfa kivezetése miatt a továbbiakban is drágulásra lehet majd számítani. Az árkülönbözetet az eladók, illetve a meg-rendelők kismértékben tudják majd csak áthárítani.


Mindezeket figyelembe véve elmond-ható, hogy a CSOK és az 5%-os áfa be-vezetése óta jelentős áremelkedés ment végbe az ingatlanpiacon, ami árnyalja a kormány azon célját, miszerint a nagycsaládosok kedvezőbb feltételekkel, könnyeb-ben juthassanak lakóingatlanhoz. Másrészt a szakemberhiány és az ideiglenes gyártói kapacitáshiány és akadozó alapanyagellátottság okozta kihívások meggátolták azt, hogy az 5%-os áfa beváltsa a hozzá fűzött reményeket, így elmaradtak a lakásárcsökkenések, és nem tudott rövid idő alatt jelentősen bővülni az újlakáspiac sem.

Forrás: https://bit.ly/362JPbp