Online ügyintézés
A falusi CSOK hatása az építőiparra

Aktualitások A falusi CSOK hatása az építőiparra

A falusi CSOK 2019-es bevezetése a kormányzat egyik eszköze a vidéki kistelepülések elnéptelenedésének megakadályozására és a gyermekvállalás ösztönzésére.

Ugyanakkor egyértelműen felismerhető az a cél is, hogy biztosítsák a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt a nagyobb vidéki ipari központok vonzáskörzetében. Ahogyan arra már korábban rámutattunk, olyan preferált települések lettek megjelölve, amelyek egyrészről ötezer fő alatti lélekszámúak, másrészről vagy ki-emelten hátrányos járáshoz tartoznak, vagy az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent az ott élők száma.

A feltételrendszer egyértelmű kedvezményezettjeinek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei preferált települések tűnnek, azonban az ÚjHÁz Centrum Trendriport kutatási anyagának elkészítése során folytatott interjúkból más tűnik ki. Úgy tudni, az ügyfelek Pest, Fejér, Veszprém, Somogy megyékből, utóbbi kettő esetében jellemzően a Balaton szűk vonzáskörzetéből érdeklődnek a legnagyobb számban. Ennek oka elsősorban, hogy Pest megyében messze a legnagyobb az ingatlanállomány, másrészről pedig a Balaton, mint vonzerő nemcsak a belföldi turizmusban meghatározó, hanem az általa kínált környezeti értékek a családok számára is egyre fontosabbá válnak. Azonban mivel a preferált településekben és a hátrányos járásokban a bérszint jelentős mértékben elmarad az országos nettó átlagtól, a kedvezményes lakásáfa kivezetése 2020-tól kezdve jelentős nehézséget fog jelenteni a falusi CSOK-ot igénybe vevők számára. A támogatás értéke ugyanis 22 százalékkal, tehát a most 5%-os kedvezményes áfa és a 27%-os áfa különbözetével fog csökkeni az idei évhez képest. A falusi CSOK egyik legnagyobb előnye, hogy feltételrendszerének köszönhetően a használtlakás-piac fellendülését segíti elő, így az építőanyag-kereskedelemnek is elsősorban a felújítási munkálatokhoz kapcsolódó készletére gyakorolhat kismértékű hatást.


Várhatóan a hagyományosan is jól teljesítő termékkörök esetében hozhat enyhe növekedést, mint:
• tetőfedéshez kapcsolódóépítőanyagok
• nyílászárók• hideg-, illetve melegburkolati anyagok
• szigetelőanyagok
• szárazépítészet
• gépészet


Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a felújítási piac erősödé-se jellemzően nem a közép-magas értékű termékek forgalmában mutatkozik meg markánsan, hanem az úgynevezett belépő kategóriás termékek forgalmát ösztönzi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország 19 megyéjéből 15 megyében, így a preferált települések túlnyomó többségénél is a jelenlegi országos átlaghoz (239 043 forint) képest jelentősen alacsonyabb a nettó átlag kereset, így ott a felújítási munkálatok során jellemzően az alacsonyabb műszaki tartalmú termékek felhasználása várható. Ezt részben ár-nyalhatják majd a 2021-től életbe lépő új energetikai előírások, azok azonban csak az újépítésű lakások esetében jelentenek motivációs tényezőt, a használt ingatlanok felújításánál nem.
Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a falusi CSOK bevezetése nem, vagy csak kis mértékben fogja tudni enyhíteni a kedvezményes lakásáfa kivezetésével járó építőipari hátrányokat. Az 5%-os áfáról való visszaállás a 27%-os adóteherre ugyanis várhatóan az építőanyagok forgalmának visszaesésével jár majd. Ez hosszútávon pedig tovább lassíthatja a lakáspiac meg-újulását. A piaci szereplők egyöntetűen szorgalmazzák, hogy a 27%-os áfára történő átállás fokozatosan valósuljon meg. Amennyiben ez elmarad, már 2020 első félévében drasztikusan csökkenni fog a társasházi építések száma, a kiadott építési engedélyek ellenére a kivitelezési munkálatok nem fognak elkezdődni. Az áfa változás az ingatlanpiac dinamikájára hatással lesz.
 A falusi CSOK eredményeként várhatóan erősödni fog a családiházas szektor. A növekedés nem tudja majd teljes mértékben kompenzálni a társasházi piac mennyiségi kiesését, ezért újra kínálati piac kialakulása várható. Előrejelzésünk szerint az állami ösztönzők nem hatnak ki a szak-képzett munkaerő számának növekedésére annak ellenére sem, hogy rendkívül magas a kereslet irántuk. Éppen ezért továbbra is probléma lesz az ágazati munkaerőhiány, de ezt mérsékelni fogja a társasházi projektek csökkenése miatt fel-szabaduló humánerőforrás. Ha azonban a következő években egy kiemelten hang-súlyos vasút- és útépítési projekt elindul, a szakmunkáshiány ismét kritikussá válhat. Összességében úgy véljük, a falusi CSOK várhatóan a Pest, Fejér, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a Balaton környéki településeken, illetve a nagyobb ipari parkok vonzáskörzetében lesz sikeres, illetve markáns hatást sem az építőanyag-kereskedelemre, sem a kivitelezői szektorra nem gyakorol majd.

Forrás: https://bit.ly/362JPbp